Jelen, a jogalkotás rendjéről szóló 1987. évi XI. törvény 55. §-ának (1) bek. alapján kiadott tájékoztató a muzeális intézmények által nyilvántartási célra használt számítógépes rendszerekkel szemben támasztott informatikai követelményeket, ill. elveket tartalmazza. Nyilvántartás céljaira csak olyan számítógépes rendszerek használhatóak, amelyek a nemzeti kulturális örökség miniszterének a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló 20/2002. (X.4.) NKÖM rendeletében (a továbbiakban: rendelet), annak mellékleteiben, valamint e tájékoztatóban rögzített feltételeknek egyaránt megfelelnek, egyben biztosítják az adatok meghatározott körének a nyilvántartás, kutatás, tudományos ismeretterjesztés, oktatás céljaira történő — a szerzői és szomszédos jogokból fakadó feltételeket is figyelembe vevő — szolgáltatását az erre jogosultak számára.

A tájékoztató egyben azokat az ismérveket és feltételeket is tartalmazza, amelyek alapján a meglévő számítástechnikai rendszereket minősíteni kell, hogy alkalmasak-e a rendeletben leírtaknak megfelelő múzeumi nyilvántartási feladatok ellátására.

1. E tájékoztató alkalmazásában:

Múzeumi számítógépes nyilvántartási rendszer (továbbiakban rendszer): a vonatkozó rendelet és mellékletei, továbbá jelen tájékoztató szempontjából muzeális intézményben nyilvántartási célra alkalmazható számítógépes rendszer.

Érzékeny adat: minden olyan mező adata, amely mezőtartalmak további feltétel nélküli nyilvánosságra kerülését jogszabály tiltja, illetve amely adatokra a múzeum felelős vezetője ilyen értelmű korlátozást ír elő a kulturális javak védelme érdekében.

Nyilvános adat: minden, fenti értelemben érzékenynek nem minősülő adat.

Szereplők: a rendszerben felhasználói jogosultsággal rendelkező személyek kategóriái. Egy természetes személy több, egymástól eltérő felhasználói jogosultsággal is használhatja a rendszert.

• A múzeum egyszemélyi vezetője
• A rendszer rendszergazdája
• Egy vagy több gyűjteményért felelős vezető
• Valamely gyűjtemény kezeléséért felelős muzeológus
• A rendszer limitált kezelésére valamely korábban említett szereplő által feljogosított személy (adatrögzítő)
• Külső kutató

• Az egyes szereplők felhasználói jogosultságai

A rendszer megvalósításához tetszőleges adatmodell szerint építkező adatbáziskezelő rendszer használható, amely az adott logikai adatmodellre vonatkozó nemzetközi szabványok és/vagy ajánlások szerint működik.

A felhasznált adatbáziskezelő rendelkezzék rekordszintű zárolási, továbbá tranzakció-kezelési tulajdonságokkal. Követelmény, hogy az adatok egésze vagy keresés által meghatározott tetszőleges részhalmaza szöveges állományba exportálható legyen. Követelmény, hogy a keresés támogatására olyan felhasználói felülettel rendelkezzen, amely támogatja a tetszőleges mezőre, mezőkapcsolatra való keresőkérdés meghatározását.

Rendelkezzék továbbá olyan felülettel, amelyen keresztül az adatok strukturált lekérdezése elvégezhető. A rendszer legyen alkalmas adatainak bővebb struktúrába való áttöltésére. A rendszer rendelkezzék olyan felülettel, melyen keresztül megadott szerkezetben képes más nyilvántartási rendszer adatainak befogadására.

A rendszernek úgy kell támogatnia a retrospektív adatfelvételt, hogy a nyilvántartásban jelenleg megtalálható információk adatvesztés nélkül kerüljenek megőrzésre.

A rendszernek biztosítania kell, hogy abból az adatok történetisége egyértelműen rekonstruálható legyen.

A számítógépes nyilvántartási rendszer az adatok fogadására az alábbi módokon alkalmas:

1. új szerzemények adatainak felvételével,
2. retrospektív adatfelvétel (hagyományos nyilvántartásból) átírással,
3. már meglévő számítógépes nyilvántartásból szabványos szövegformátumú áttöltéssel.

A rendelet 17. § (1) bekezdése értelmében év végi záráskor az adott évben rögzített leltárkönyvi adatok kinyomtatandók. Legyenek külön kinyomtathatók azok a tételek is, amelyek korábbi években kerületek leltározásra, de az adott évben módosításon estek át.

A rendszer meghatározott felhasználói jogosultságok esetén (de érzékeny minősítésű adatokat tartalmazó mezők esetén soha) legyen alkalmas az adatbázis meghatározott részének közvetlenül felhasználható formátumú exportjára.

A rendelet előírja, hogy bizonyos rovatok adattartalmának visszakereshetősége érdekében az adattartalmat külön mezőben rögzítendő tárgyszóval kell rögzíteni. A tárgyszó forrása tetszőleges (hacsak a melléklet másként nem rendelkezik), de a tárgyszólistának (esetlegesen tárgyszórendszernek vagy tezaurusznak) a gyűjtemény kezelője által bármikor bővíthetőnek kell lennie. A rendszernek biztosítania kell tehát, hogy igény szerint bármely forrásból hierarchikus lista importálható és az a feldolgozás során is tovább bővíthető, módosítható legyen.

3. Nem funkcionális követelmények

3.1. Biztonsági követelmények

A rendszer fejlesztése és működtetése során alkalmazkodni kell a mindenkori, jogszabályokban vagy ezek hiányában szakmai ajánlásokban megfogalmazott előírásokhoz. A tájékoztató kibocsátásának időpontjában ezt a szerepet az Informatikai Tárcaközi Bizottság 12. számú, az „Informatikai rendszerek biztonsági követelményeiről” szóló ajánlása tölti be (Miniszterelnöki Hivatal, Informatikai Koordinációs Iroda, 1996). Az ITB 12. sz. ajánlása szerint a múzeumi számítógépes nyilvántartási rendszer „Adatbázis alapú tranzakciós rendszer”-nek minősül.

A biztonsági követelményeknek ki kell terjedniük:

1. a nyilvántartásban szereplő adatok minősítésére,
2. az adatokhoz való hozzáférési jogosultságok meghatározására, az adatok védelmére
3. a mentés és archiválás szabályozására.

A múzeumi nyilvántartásban szereplő adatok érzékeny illetve nem érzékeny minősítésű adatok. Az intézmény vezetőjének joga és kötelessége, hogy az adatok minősítését a jogszabályoknak – különös tekintettel a muzeális intézményekben folytatható kutatásról szóló 47/2001. (III.27.) Korm. rendeletre -, ajánlásoknak és az e rendeletben szereplő céloknak megfelelően a nyilvánosság érdekeinek szem előtt tartása mellett meghatározza.

b) Az adatokhoz való hozzáférési jogosultságok meghatározása, az adatok védelme

A nyilvántartási rendszer kezelésének elveit a rendelet, a szereplőkhöz tartozó jogosultságokat jelen tájékoztató „Fogalmak” c. része tartalmazza.

Annak érdekében, hogy az adatokhoz csak jogosultsággal rendelkezők férhessenek hozzá, biztosítani kell a munkaállomások védelmét akár szabályozás (például: tilos a gépet bejelentkezett állapotban magára hagyni), akár technikai kialakítás (pl. időtúllépés beállítása) révén. Amennyiben a rendszer külső hálózatról elérhető, biztosítani kell megfelelő védelmét (pl.: tűzfal alkalmazásával).

Az adatvédelemnek ki kell terjednie az esetleges vírusfertőzés megelőzésére és elhárítására is. A szabályzatokban rögzíteni kell a vírustámadás észlelése esetén követendő eljárást és az eljáró személyeket.

Gondoskodni kell a munkaállomások és szerverek megfelelő elhelyezéséről. A szervereket védeni kell az elemi károktól és az illetéktelen hozzáféréstől. A szervereket szünetmentes tápegységgel kell védeni hálózati áramkimaradások esetére.

c) A mentés és archiválás szabályozása

A mentések gyakorisága alapvetően az adatállomány változásától függ. Napi rendszerességű munkavégzés esetén kötelező minimálisan a napi növekmény mentése (inkrementális adatmentés) és a heti egyszeri teljes körű adatmentés. Amennyiben az adatállomány alkalomszerűen (heti egy új bejegyzésnél ritkábban) frissül, akkor ahhoz igazodva kell mentést készíteni a teljes adatállományról. Fentieken kívül kötelező a teljes rendszer mentését elvégezni minden szoftverfrissítés előtt, de legalább évente egyszer olyan módon, hogy abból szükség esetén a teljes rendszer (adatok, programok, felhasználók stb.) visszaállítható legyen.

Kötelező ezen kívül a teljes adatállomány archiválása minden leltárkönyvi zárás után, két példányban (ezek a mentések nem írhatók felül és nem törölhetők).

A mentések, archiválások hibamentes lefutását és a hordozó olvashatóságát ellenőrizni kell. Minden mentési eseményről a mentési naplóban ( lásd 3.2.) az annak megfelelő bejegyzést kell rögzíteni. A mentéseket tartalmazó adathordozók kezeléséről, selejtezéséről a rendelet 12. §-ában meghatározott szabályzatban kell rendelkezni. Az adathordozókat egyedi azonosítóval kell ellátni. A hordozók tárolása megfelelően biztonságos helyen (például zárható, tűzbiztos szekrényben), a szerverektől távol, lehetőleg másik épületben történhet.

A rendszer fejlesztése és működése során szükséges az alábbi dokumentáció elkészítése:

1. A rendszer fejlesztője által készítendő dokumentáció

Csak olyan rendszert lehet nyilvántartási feladatok ellátására igénybe venni, amelyet fejlesztése során megfelelően dokumentáltak. A dokumentációnak tartalmaznia kell mindazokat az információkat, amelynek alapján a rendszer karbantartása a támogatási időszak lejárta után a fejlesztő közreműködése nélkül is elvégezhető.

A rendszerhez mellékelni kell továbbá felhasználói kézikönyvet, amely alkalmas arra, hogy segítségével megfelelő betanítása után az arra jogosultak a működéssel kapcsolatban minden szükséges feladatot el tudjanak végezni. A felhasználói kézikönyvnek tartalmaznia kell a 2.1. szerinti szöveges export szerkezetét. A rendszernek ezen túlmenően helyzetérzékeny súgóval kell támogatnia a használatot.

2. A felhasználó által készítendő dokumentáció

A számítógépes nyilvántartásra átálló intézmények kötelesek a jelen tájékoztató 3.1 pontjában rögzített biztonsági követelmények betartását támogató megfelelő szabályzatokat kidolgozni, és azokat a folyamatos működés és az adatok biztonsága érdekében betartani.

Szabályozni kell, illetve ki kell alakítani:

• A rendszer üzemeltetőinek és felhasználóinak kötelességeit, jogait
• A rendszerben a felhasználói azonosítók adminisztrációjának rendjét (azonosítók, jogosultságok kiadása, visszavonása, tiltása)
• A jogosultsági rendet (felhasználói csoportok, jogosultságok, stb.)
• A mentések és visszatöltések rendjét (mentések periodicitása, mentési napló, mentést végző személyek feladatai stb.)
• Az adatok védelmével kapcsolatos előírásokat
• Az érzékeny adatok körét, illetve a kezelésükre vonatkozó szabályokat
• A rendszer üzemeltetésével és használatával kapcsolatos egyéb tevékenységek rendjét
• A dokumentációk, forrásfájlok tárolására, kezelésére vonatkozó szabályokat
• A nem katasztrófa következtében beálló üzemzavarok kezelésére és elhárítására vonatkozó szabályokat (biztonságpolitika)
• Katasztrófatervet (a megelőző intézkedések ellenére bekövetkező, a rendszer rendelkezésre állását huzamosabb ideig megakadályozó esemény kezelésére kidolgozott eljárás rendet).

A nyilvántartási rendszer a rendeletben megfogalmazottak szerinti mezőket tartalmazza. A mezők adattartalmából következik, hogy a számítógépes rendszer kialakítása során bizonyos, az adattípusokra, illetve az adatbevitel módjára vonatkozó szabályokat szem előtt kell tartani; az alábbi felsorolás ezekre tér ki.

Számítógépes nyilvántartás esetén az intézmény nevét ki kell egészíteni az intézmény KSH által adott számával. A KSH szám speciális formátumú szöveges mező (8 numerikus mező, majd elválasztójel, 4 numerikus mező, majd elválasztójel, 3 numerikus mező, majd elválasztójel, 2 numerikus mező). Az egész intézményben azonos, így a nyilvántartási rendszerbe elegendő egyszer felvenni.

A leltári szám négytagú, a tagok között pont az elválasztójel. Az automatikus számkiadás érdekében a leltári szám tagjai külön mezőkben, egész számok formájában rögzítendők.

Új leltárkönyvi tételek esetén a rendszer tegye lehetővé az éven belüli, azonos gyűjteménybe történő párhuzamos leltárkönyvfelvitelt, kiegészítést, módosítást. Ezalatt azt értjük, hogy a legfeljebb négytagú leltári szám 2. tagjaiban eltérő tételek független terminálokról egyszerre legyenek karbantarthatók. A párhuzamos karbantartás során egy gyűjteményen belül sem két azonos leltári szám kiadására, sem leltári számok kihagyására, esetleg későbbi felhasználásra történő „lefoglalására” nem lehet lehetőség. A melléklet szerinti működést automatikus, hierarchikus sorszámozó hivatott biztosítani. A kötelezően meghatározott minimális adattartalom rögzítése után a leltári szám nem törölhető. A rontott adat érvénytelenítendő.

A retrospektív adatfelvétel biztosítása céljából külön mezőbe kerülnek a korábban kiadott leltári számok, betűhíven. Abban az esetben, ha e számok speciális, karakterrel nem visszaadható jelölést tartalmaznak, akkor a retrospektív adatfelvétel kezdetekor döntést kell arról hozni, hogy az adott jelölés – konzekvensen az egész gyűjteményen belül – milyen karakteres ekvivalenst tartalmaz. Miután a régi leltári számok esetén a leltározás éve nem állapítható meg minden esetben automatikusan, így a retrospektív adatfelvétel céljára külön leltározási évmezőt kell biztosítani. Mind régi, mind új leltári szám mezőtartalomra, annak töredékére a rendszer biztosítson közvetlen keresési felületet.

Tárgyszólistából választandó, melyet szabadszöveges kiegészítés követ.

Egész számot tároló mező.

Hosszú szabadszöveges mező, külön mező kell a leltárkönyvben megjelenő és a leírókartonon megjelenő leírások tárolására.

Korlistából választandó.

Földrajzi neveket tartalmazó tárgyszólistából választandó mező. Többszörös választás lehetséges. Szabadszöveges kiegészítés külön mezőbe kerülhet.

Név típusú adatokat tartalmazó tárgyszólistából választandó. Többszörös választás is lehetséges. Szabadszöveges kiegészítés külön mezőbe kerülhet.

Földrajzi neveket tartalmazó tárgyszólistából választandó mező. Többszörös választás lehetséges. Szabadszöveges kiegészítés külön mezőbe kerülhet.

Korlistából választandó, többszörös választás lehetséges. Szabadszöveges kiegészítés külön mezőbe kerülhet.

A rendszernek ellenőriznie kell, hogy a megadott intervallumok között van-e (lehet-e) közös rész. Közös résszel bíró időtartamok felvihetők ugyan, de csak az erre utaló figyelmeztetés tudomásulvételével.

Tárgyszólistából választandó mező. Többszörös választás lehetséges. Szabadszöveges kiegészítés külön mezőben.

Tárgyszólistából választandó mező. Többszörös választás lehetséges. Szabadszöveges kiegészítés külön mezőben.

Minden méretadathoz három mező tartozik. Az első (listából választható) a mérés módja (pl.: magasság, szélesség, talpátmérő, finomság, stb.) A második mező numerikus értéket fogad, míg a harmadik mezőbe az első mező által választott mérési mód szerint megengedett mértékegység kerül, listából történő választással.

Új mérési mód felvétele esetén meg kell adni az e módban használható mértékegységeket, melyek később is bővíthetők.

A rendelet 2. számú mellékletében meghatározott értékeket tartalmazó listából választható. Szabadszöveges kiegészítés szükséges.

Földrajzi neveket tartalmazó tárgyszólistából választandó mező. Ahol a rendelet előírja pontos földrajzi koordináták meghatározását, ott azok rögzítésére további mezők szükségesek. Szabadszöveges kiegészítés megengedett.

A rendelet 2. számú mellékletében meghatározott értékeket tartalmazó listából választandó.

Dátum típusú mező.

Név típusú adatokat tartalmazó tárgyszólistából választandó.

Név típusú adatokat tartalmazó tárgyszólistából választandó.

Szabadszöveges mező

Numerikus mező. További listamezőbe a pénznem választandó.

Szabadszöveges mező. Az őrzési hely / elhelyezés megváltozásának időpontját további, dátum típusú mező tartalmazza.

A rendszerben rögzítendő képi ábrázolás célja a tárgy azonosíthatósága. Amennyiben a képi ábrázolás digitális formában történik, úgy annak formátuma és minősége meg kell, hogy feleljen a hatályos szabványoknak, ajánlásoknak. Az ábrázolás elérési útjának megadására szabadszöveges mező szolgál.

Szabadszöveges mező.

Szabadszöveges mező.

Dátumformátumú mezőben a restaurálás dátuma szerepel. Emellett szabad szöveges mező áll a restaurálási dokumentáció jelzete számára.

A rendelet 2. számú mellékletében szereplő listából választandó. Külön dátummező szükséges a státusz megváltozásának időpontja számára. Emellett szabadszöveges mező az iktatószám bevitelére.

Hosszú szabadszöveges mező.

Görgey Gábor
a nemzeti kulturális örökség minisztere